A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2014. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2014. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. március 11., szerda

Ománi hegyek között

Az év utolsó napján jutottam el a Wadi Tanufba, amit nem tartozik a legfelkapottabb szurdokok közé, viszont nagyon látványos. Nem reklámozzák agyon, de azért meg lehet megtalálni. A legbiztosabb jele, annak, hogy jó helyen jársz, ha ezt a romos erődöt látod.


2015. február 27., péntek

Ománi dezertálásom története


Bidiyahban elfogyott az aszfalt, és bármerre néztem, a házak mögött mindenfelé vörös homokbuckák magasodtak. Ha terepjáróval jössz, sima ügy, csak elindulsz befelé a sivatagba, az Al Raha Tourist Camp 20, a 1000 Night 40 km-re van, de ha még ez is kevés akkor jó 200 kilométer után már talán a tengert is eléred. 


2015. február 15., vasárnap

Salalah és környéke

Karácsonykor a mirbati tengerparton csöveztem és miután összekaptam magam, feltűnt a benzinkút mellett két hatalmas sátor. A násznép épp lagzira készült és nagyon integettek. 

2015. február 9., hétfő

Wadi túrák Ománban

Reggel nyolckor átcsónakáztunk a túlpartra és nekiláttunk legyűrni az előttünk tornyosuló kilométereket. A srácok ománi tempóban, minden sarkon fotózgatva haladtak, ezért inkább elköszöntem tőlük.



2015. február 4., szerda

Maszkat és környéke

A yacht kikötő épp csak kezdett ébredezni, amikor megkértem az egyik indiai alkalmazottat, hátha megőrzi két hétig a nagy zsákomat. És igen. Betettem egy fekete hullazsákba és elhelyeztem a hűtőjük tetejére.


2015. január 26., hétfő

Első napom Ománban

Ománba lépve meglepetten láttam, hogy nincs itt semmiféle iroda vagy pecsételő hely, de azért találtam két határőrt.


2015. január 14., szerda

Abu-Dzabira pár óra is elég


Kétórás buszozás után értem Abu-Dzabiba, a buszállomáson pechemre nincs csomagmegőrző és senki nem hajlandó bedobni a sarokba motyót. 


2015. január 6., kedd

Két nap Dubajozás

Miután körbejártam a pozsonyi, bécsi és a pesti adventi vásárokat úgy döntöttem, hogy elég is a karácsonyból. Jegyet vettem a rettegett Wizzair dubaji (magyarul így írják) járatára, de pozitívan csalódtam.



2014. április 7., hétfő

Pulau Weh, Indonézia legnyugatibb szigete

Kuala Lumpurból fillérekért át repültünk Banda Acehbe (Szumátra), ahonnan csak 50 perc kompozás, Pulau Weh álomszép szigete. A reptéren miután megkaptuk a vízumot és felvettük a zsákokat felkerestem az illemhelyet és ezt a táblát találtam:

2014. március 31., hétfő

Khao Sok sűrűjében

Thaiföld az egyik kedvenc országom és eddigi életem során elég sok időt tudtam itt eltölteni. Ennek köszönhetően bejártam szinte az egész országot, de valahogy a Khao Sok Nemzeti Park mindig kimaradt. Tudtam, hogy csodálatos sziklák, dzsungelek és barlangok rejtőznek itt, de valahogy még sem jutottam el mostanáig.


2014. március 24., hétfő

Milyen az élet a Pau törzsi falvakban

Természetesen, ha valaki eljön az Inle-tóig, akkor vétek kihagyni a környék felfedezésére induló kettő vagy több napos gyalogtúrákat, ahol a szállás kolostorban vagy helyi családnál történik. Jómagam is többször jártam a Nyaungshwe-Kalaw túrán, de ezúttal a másik kevésbe járt oldalt választottuk. Vezetőnk Pho Se, 30 éves sokat mesélt az itteniek életéről.


2014. március 19., szerda

Inle, az Inthák tava

Az Inle-tónál ismét mázlink volt a belépőkkel, a mögöttem ülő koreai csaj a kezembe nyomott egyet és így nyertünk 10 dolcsit. A szokásos szállásom teli volt, de átsétáltunk Nyinyi barátomhoz, a Fujiyama étterembe. Épp házon kívül volt, de a társa már hívta is. 


2014. március 11., kedd

Bagan bicajjal

Buszunk hajnalban ért Baganba és a New Park hotelben még nem tudtak szobát adni.
-          Vigyetek el egy-egy bicajt és nézzétek meg a napfelkeltét! – javasolták.
Mivel egyikünk sem korán kelős típus, tudtuk, hogy többet nem lesz ilyen lehetőségünk.
Kitekertünk a faluból és a jobb oldali templomegyüttes egyikére felmásztunk és onnan gyönyörködtünk az égen megjelenő színekben.


2014. március 10., hétfő

Tengerpartok, barlangszentélyek és rizsföldek közt motoroztunk Myanmarban

Kora délután érkeztünk Daveibe, ahonnan motoros taxikkal jutottunk Maungmakan strandjára. A parton 2 szálláshely van, mindkettő drága és olyan semmilyen.
Viszont pár száz méterre rátaláltunk egy igazi kis édenkertre, a Coconut G.H.-ra. 

2014. március 6., csütörtök

Myanmar sem a régi

Myanmarba, alias Burmába elért a változás szele. Az, hogy ez jó vagy rossz, nem a mi feladatunk eldönteni. Egy biztos, két év alatt a XIX. Századból próbálnak felzárkózni a jelenbe. Eddig nem voltak bankok, ATM, Wifi, plázák, új autók, plazma TV-k, se menő ruhaboltok vagy svájci óra szalonok, egyszerre beszakadt minden.