Klubrádióban meséltem Ománról

Május 5.-én a Klubrádióban meséltem Ománról!

Ománi hegyek között

Az év utolsó napján jutottam el a Wadi Tanufba, amit nem tartozik a legfelkapottabb szurdokok közé, viszont nagyon látványos. Nem reklámozzák agyon, de azért meg lehet megtalálni. A legbiztosabb jele, annak, hogy jó helyen jársz, ha ezt a romos erődöt látod.

Ománi dezertálásom története

Bidiyahban elfogyott az aszfalt, és bármerre néztem, a házak mögött mindenfelé vörös homokbuckák magasodtak. Ha terepjáróval jössz, sima ügy, csak elindulsz befelé a sivatagba, az Al Raha Tourist Camp 20, a 1000 Night 40 km-re van, de ha még ez is kevés akkor jó 200 kilométer után már talán a tengert is eléred. 

Salalah és környéke

Karácsonykor a mirbati tengerparton csöveztem és miután összekaptam magam, feltűnt a benzinkút mellett két hatalmas sátor. A násznép épp lagzira készült és nagyon integettek. 

Wadi túrák Ománban

Reggel nyolckor átcsónakáztunk a túlpartra és nekiláttunk legyűrni az előttünk tornyosuló kilométereket. A srácok ománi tempóban, minden sarkon fotózgatva haladtak, ezért inkább elköszöntem tőlük.

Maszkat és környéke

A yacht kikötő épp csak kezdett ébredezni, amikor megkértem az egyik indiai alkalmazottat, hátha megőrzi két hétig a nagy zsákomat. És igen. Betettem egy fekete hullazsákba és elhelyeztem a hűtőjük tetejére.

Első napom Ománban

Ománba lépve meglepetten láttam, hogy nincs itt semmiféle iroda vagy pecsételő hely, de azért találtam két határőrt.

Abu-Dzabira pár óra is elég

Kétórás buszozás után értem Abu-Dzabiba, a buszállomáson pechemre nincs csomagmegőrző és senki nem hajlandó bedobni a sarokba motyót. 

Két nap Dubajozás

Miután körbejártam a pozsonyi, bécsi és a pesti adventi vásárokat úgy döntöttem, hogy elég is a karácsonyból. Jegyet vettem a rettegett Wizzair dubaji (magyarul így írják) járatára, de pozitívan csalódtam.