2008. szeptember 5., péntek

Elfeledett szigetek (Sportpiac cikk)



Ismét visszatértem a kedvenc országomba Indonéziába és azon töprengtem, hol töltsem el a maradék 3 hetet.
A választás Komodóra és Floreszre esett. Mivel túl sokat nem akartam költeni ezért maradt a szárazföldi utazás. Balin lehet helyi busszal is közlekedni, de túl lassú ezért inkább a motoros taxit választottam.

2008. augusztus 11., hétfő

Taipei sava-borsa

Taipei, Tajvan
Továbbra is tart a meleg, de hát nem baj ezért is vagyok itt!
Tegnapelőttnél hagytam abba, ma szintén a reggeli torna ébresztett.
Ezúttal én is megmozgattam magam, miután felkeltem. Kisétáltam a falu szélére és lestoppoltam a kanyon másik végébe Tarokoba!
Motort béreltem és már húztam is neki a frankó kanyarokban.

2008. augusztus 10., vasárnap

Tajvan, Ázsia Korzikája

Taipei, Tajvan
Hát igen ismét Ázsiában!
Az utazást most sem apróztam el, Zsolt kollegám vitt ki a bécsi reptérre. Onnan cirka 15 óra repülés és Tajvanban találtam magam. A kínaiakkal repültem, nagyon profi minden, ülésben TV, 50 új mozifilm, 100 zenei CD, hangoskönyvek, számítógépes játékok, pletyka és hírcsatornák, sorozatok. Az ülésben van tükör (nem mintha használtam volna) távirányító tartó (ja mert az is van a szolgáltatásokhoz), profi műanyag étkészlet (azóta is használom), és a lábtartóban masszírozó görgők.

2008. április 14., hétfő

Uncle Sam táborában, avagy Spártai viszonyok a Kinabatangan folyónál

Sandakan- Kinabatangan folyó - Pulau Pangkor, Malajzia
Az utolsó napok eseményeit még megosztom veletek.
Említettem a Sepilok Orángután Központot. Számomra elég szomorú látványt nyújtott, amint közel 100 turista vakuval fotózta az etetésre összegyűlt orángutánokat. Ez a hely a dzsungelben található, bár pár kilométernyire már kezdődik az olajpálma ültetvények 100 kilométer hosszú sora. Először nem jöttek a majmok, aztán varázsütésszerűen megjelentek. Érdekes módon mindegyik a kihelyezett köteleken és nem a fákon csüngve.

2008. április 4., péntek

Kinabalu mászás

K.K. –Mt Kinabalu –Poring – Sepilok Orángután Központ
Az elmúlt időben túl sok minden nem történt, de azért meg írom nektek.
A Kinabalu mászás előtt egy kis fürdés. Kota Kinabalu város közelében található öt sziget. Tisztára, mint a Maldív-szigetek, fehér homokos part, helyenként kókuszpálmák, kristálytiszta  víz. Ma is épp két ilyen szigeten lazulgattunk. A korallok teljesen épek és hihetetlen fajgazdagság látható.

2008. március 30., vasárnap

A világ leggazdagabb uralkodójának földjén

Brunei – Pulau Labuan - Kuala Penyu – Pulau Tiga – botanikus kert – K.K.
Kota Kinabalu, Sabah, Borneó.
Brunei esővel fogadott minket. A határon minden határőr nő volt, de pillanatok alatt elintézték a formaságokat. A 100 km-re lévő fővárosba igyekeztünk, cirka három busszal sikerült odajutnunk, de minden épp indult, ezért hamar odaértünk és közben az eső is elállt. Ahhoz képest, hogy Brunei milyen gazdag ország a buszai jóval szakadtabbak, mint Indonéziában.

2008. március 23., vasárnap

Borneó dzsungeleiben

Mulu N.P. – Lambir Hill – Niah Barlang
Kellemes Húsvéti Ünnepeket!
Ott hagytam tegnap abba, hogy 2 csajjal (osztrák és brit) indultunk a vadon meghódítására.
A Guide nem sokat ért, olyan mintha ott se lett volna. Az ösvény jól ki volt járva és kilométerenként útjelző, na meg jobbról-balról sűrű dzsungel. Az első 3 km-en minden oké volt, még vörös-sárga kígyót is láttam gyorsan elillanni, aztán jött az eső.

2008. március 22., szombat

Mulu Nemzeti Parkban jártam

Most jöttem vissza a dzsungelből, tehát még frissek az élmények, ezért most megosztom veletek is.
Találtam egy céget, akik viszonylag olcsón megszervezik a Mulus kirándulásomat. Igaz, hogy a kínai nő gyorsabban beszél angolul, mint én magyarul, de azért megértettük egymást valahogy.

2008. március 12., szerda

Nagyorrúmajmok földjén

Kuching – Matang – Sarawak Kulturális FaluDamai beachBako N.P. - Kuching
Na lássuk mi is történt mostanában.
Ugye írtam, hogy láttunk itt orángutánokat, aztán voltunk egy vadasparkban, Matang névre hallgat. Nagyon szomorú látvány: állatok dzsungelben, de ketrecben. Az orángutánok egy lepukkadt katonai épület maradványaiban és annak a kertjében vannak, szegényeknek még fa sincs az udvarban. Az egyik egy idős, vak, hím, aki unalmában szomorú arckifejezéssel ücsörög és bottal ütögeti a köveket. A másik kicsit nehézkesen mozgott a betonjárdán és néha átment a kötélpályára. Lehet, hogy betegek, de szerintem jobb volna nekik a dzsungelben az övék között.

2008. március 8., szombat

Láttunk Orángutánokat

Kuching
Üdv immár Borneóról!
Mielőtt belemennék a régi sztorikba gyorsan megosztom veletek a mai fejleményeket, még így frissiben.
Tegnap repültünk át Edinával Kuala Lumpurból (K.L.) Kuchingba (Borneó, Sarawak). Csak mi voltunk fehérek a gépen. Mi fogad bennünket?
Zsír új reptér, 500 000 lakos, jobb géppark, mint nálunk, rendezett kertek, plázák, globalizáció, internet, golfpálya. Így képzelnéd el Borneót?

2008. február 16., szombat

Vietnámi tortúra

Phi Phi – Bangkok – Hanoi – Halong-öböl – Hanoi - Bangkok
Adós vagyok még pár régebbi sztorival, így hát neki is látok gyorsan.
Az első csoport hazament, Zsolttal 3 nap alatt rohamtempóban leszerveztünk mindent, aztán jött a második csapat. Ők már teljesen másmilyen emberek nem azok a partiarcok, hanem a csapat fele az a fajta, akinek a szar se elég büdös, de legalább a többiek jófejek voltak. Ez tudta feledtetni a sok negatív élményt.

2008. január 5., szombat

Kambó-Laosz túra

Bangkok- Siem Riep – Pakse – Si Phan Don – Vientiene -Vang Vieng – Luang Prabang

Szevasztok barátaim!
A hosszú hallgatásnak oka volt-van-lesz. 3 csoportot terelgettem itt a messzi Ázsiában. Tegnap volt az első napom és átrepültem Malajziába, holnapután pedig irány Borneó. Az 1. és a 3. csapat klassz volt a 2.-ban volt néhány kakukktojás.
Az 1. csapatnál már látszott az elején, hogy nagy arcok. Első esti császkálás Bangkokban:az egyik srác a Khao San Roadon megkérdezte a motoros rendőrt, felülhet e mögé. Erre a rendőr, igen de 50 Bath. Srác felült lefotóztuk és adta volna a pénzt.

2008. január 2., szerda

Malév charterrel többet soha

Szevasztok!
Ismét elhagytam kis hazánkat. Malévvel repültem, kissé kiábrándító volt, milyen magyarok jönnek errefelé. Mögöttem a check-in pultnál a nő tűsarkú csizmában, jönnek a haverjai, tízen beállnak elém, meg sem kérdezik, hogy jöhetnek-e. Inkább átálltam a másik sorba, csak ne kelljen ilyen emberek mellett ülnöm 10 órán keresztül.