November Indonéziában (30 nap - 30 kép)

November 1.Szumátra, Pulau Weh, Indonézia egyik legnyugatibb szigete

Kilátás a szállásunk teraszáról

Kurdisztán csak rád vár

Kashanba az Asúra fesztivál előestéjén érkeztünk, ez a síiták gyásznapja Mohamed próféta unokájának, illetve követői halálának emléknapja. A legtöbb üzlet lehúzta rolót, viszont a bazárban belebotlottunk az ünneplők népes csapatába. Sok feketébe öltözött férfi zárta el az egyik csapást, néhányan imádkoztak, mások pedig énekeltek.

Yazd és Iszfahán

Az ajánlott szállás nem nyerte el a tetszésünket, de az utcán belebotlottunk Aliba és mutatott egy hangulatos tradicionális szállást 30 dolláért. A szoba a szökőkutas udvarra és az étteremre nézett. Tökéletes. Bedobtuk a zsákot és kifeküdtünk az étterembe a párnákra. 

Sivatagi erődök Iránban

Kermánban sem találtunk túl sok vega kaját, de szerencsére a szállásadónk vegán és az ő hűtőjében meglapult egy-két finom falat. A város igazándiból semmi extra. Van pár klassz mecsete, egy mindig nyüzsgő látványos bazár, viszont a környéken akad több érdekesség, ami idecsábított minket. 

Meymandi barlanglakásban

Shirázból Meymand felé vettük az irányt. Állítólag az itt élő emberek a mai napig is barlangokban laknak. Ez így is van bár mára már van villanyvilágítás és internet is. 

Na de ne vágjunk a dolgok elébe!

Irány Irán

Az Air Arabiával Dubajból fillérekért be lehet repülni Iránba, ezért mi is őket választottuk.
Amíg vártuk a csomagokat, szóba elegyedtem egy középkorú fickóval, Farezzel, és ő azonnal felajánlotta, hogy elvisz minket ingyen a szállásunkra. 

Irán: indulás előtt

Néhány hasznos infó:

Klubrádióban meséltem Ománról

Május 5.-én a Klubrádióban meséltem Ománról!