Ha unod az ipari turizmust, avagy 4 napom Luklából Jiribe

Szabiékat kikísértem a luklai reptérre, amit a szobából is láttunk és vártuk a check int. Ajtó-ablak nyitva, fütés nuku. A Yetiseket már becsekkolták és nagy robajjal megjött a gépük.

Everest Trek 2. (Gokyo)

Újév napján arra ébredtünk, hogy a tájat fehér lepel borítja. A vaskályha már nem mormogott és 0 fok körül lehetett a szobában. Gyorsan megettük az omlettet, megkaptuk az eligazítást és mentünk Gokyo felé. 

Az Everest Trek

Karácsony reggel csak nem akart kinyitni a reptéri check in és valahogy sokkal többen várakoztunk, mint amennyien felférünk a 20 személyes gépre. Később derült ki, hogy mákunk van mert december 23-24-én egyáltalán nem szállt fel gép  a rossz idő miatt. Három óra késéssel indultunk, nyilván az itt ragadtakat tették fel a korábbi gépekre.

Érkezésünk Nepálba

Az indiai-nepáli határra épp nyitáskor érkeztünk. Az álmos vámtisztek akkor kapcsolták be a számítógépeket, a tévét és rendelték meg a reggeli teájukat. Mi csak ültünk és vártunk a szakadt irodában. Fél óra is eltelt mire bekönyveltek és bütötték azt a szerencsétlen pecsétet. 

Agra, ahol egy perc nyugtod sincsen

Sok helyen találkoztunk már kullancs módjára tapadó hellókákkal, de az agraiak mindenkin túltesznek és teljesen megölik az ott léted minden percét. Már a vonatállomáson elkezdték a hazugságaikat meg a fix áraikról rizsázni, de megmondtuk a tuk tukosnak, hogy kap 100 rúpiát (450Ft), ha kell akkor induljunk, ha nem akkor lesz tíz másik helyette.