Ahol az Erdei Ember az úr

A reggel 7 órás komppal hagyjuk el a szigetet, amit ez alatt a 3 nap alatt nagyon megkedveltünk, de már nagyon kíváncsiak vagyunk az orángutánokra. A kompon kicsit hűvös a reggel, de hamar véget ér a hajókázás.

Batak földön

Reggel Andi órája, balinéz idő szerint fél háromkor ébresztet, a fél négy helyett és meglepetten láttam Zalánéknál a sötétséget. Át is zörögtem hozzájuk és tőlük tudtam meg a pontos időt, pedig csak rá kellett volna nézni a karórámra, na de hajnalban, kávé nélkül, ki gondol ilyesmire.

Szumátra, ahol még van matriarchátus

Szerencsénkre a mi gépünk landolt utoljára, ezért a biztonságiak megengedték, hogy reggel ötig szundizzunk a terminálban. Reggel összekapartuk magunkat romjainkból és kimentünk a reptér elé várni a buszt, ami átvisz a másik terminálra.

Bali másképp

Sokat írtam már Baliról, ezért nem akarom ismételni önmagamat, de azért most sem unatkoztunk. Kután nem kértünk a lányoknak bukót, mert nem tűntek túl tisztának, ezért ők lobogó hajjal ültek mögöttünk egész addig, amíg rá nem kezdett az eső.

Kéne 1 kis kén

Az ember időre jött, hatalmas kerekű terepjárójával, beszálltunk és kicsit komfortosabban utaztunk benne, mint a Jimnyben. Gázt adott és 45 perc alatt lezavarta a távot, időközben láttuk, hogy jó döntés volt a visszafordulás, mert ebből az irányból, ezeken az aszfalt nélküli vízmosásokon átkelni, nem Jimnynek való terep.