Tsuwanoba késő este értem és az állomás váróterme adta magát, hogy ott aludjak. Az ötlet nem csak nekem, hanem 2 másik japánnak is szöget ütött a fejében, ők sem akartak a szállásért vagyonokat fizetni, ezért hárman osztoztunk a termen. Az egyiküknek nem volt matraca, ezért kölcsön adtam neki az enyémet és nagyon örült neki. Az éjszaka nyugisan telt vonatok már nem jöttek, de fél hétkor felvertek minket és elhajtottak.
Összepakoltam a hálózsákot és azon töprengtem, hogy mi legyen a csomaggal.

