Na hát az események megint pörögtek körülöttem.
Érdekes város ez a Hong, Kong nagyon megoszlik a véleményem, nagyon
kaotikus, nagyon újszerű és mégis rendezett és elmaradott. Nem
egyszerű leírni.
Minden teli van emberekkel, lehet hogy ez még a kínai újév miatt nem
tudom, de horror. Ma például elmentem, hogy körbekukkantsak, így utolsó
este a bazárnegyedben, kb. 8-10 utcában hömpölygött a tömeg. Nyilván nem mentem be.
A szállásom mellett van egy Rolex bolt, adnak órát 25 millió forintért
is, és mégis van bent vásárló. Hihetetlen mi pénz mozoghat itt.
Első napom kapásból negatívan kezdődött. Pénzváltás!
Ebben mindig rafkósnak gondoltam magam, de az idióta kínai
nagy fejétől nem látszott jól az árfolyam. Rákérdeztem, bólogatott. Beadtam a lét, ő kiadta a nyugtát, amit én keveselltem. Kértem a pénzt ő emelt az árfolyamon, de még így is kevés.
És mutogat a kamerára, ment a hercehurca de nem adta vissza. Ez egyébként jellemző Hong Kongra, kínai mentalitás.
Ingyen semmit nem adnak a (emberek), pénzt felváltani sem egyszerű mármint fémről fémre.
Ugyanis a busz úgy működik, hogy mindig idióta összegbe kerül:3,2, 4,1, 6,2.
Még a legdrágább is olcsóbb, mint a BKV. Viszont a sofőrnél nincs pénz.
Tehát, ha neked tízes fém érméd van, akkor buktad. És vhogy soha nem
lehet tudni a busz árát, ezért mindig veszít az ember egy kicsit.
A helyiek ugye lehúzzák a busz kártyájukat itt vagy a metrón és béke van.
Na a metró: 8 külön vonal van belőle. Pedig Hong Kong csöppet kisebb,
mint Budapest. Viszont 7000 ember /négyzet km. Nagyon profin ki van építve
a hálózat, csak sajnos gépileg tudsz jegyet venni. Ezzel meg az
a baj, hogy mindig sorok állnak és kevés helyen fogadnak el papírpénzt,
ha nincs fém, akkor mehetsz a vevőszolgálathoz. Ők adnak, de ott újból
sorba állsz. Ez nem panaszkodás, mert jól érzem magam, csak jó tudnod, ha erre jársz.
A fotómasinám ismét megadta magát. Egy utasom szerint ezek úgy vannak
Kitalálva, hogy max. 5-10 000 expozíció és kész. Ne röhögj a tied is.
Amit most vettem abban mar 350-nél tartok, pedig csak 3 napos.
Gépvásárlás, na itt már evett a kefe. Napközben több boltban
megkérdeztem az árakat, eltároltam a memóriámba, aztán este megyek
vissza és más eladók, teljesen más árakat mondanak. Amennyit kinéznek
belőled. Az egyik árai jók voltak, ott meg nekiálltak variálni. A tubus, ami
alapból jár a géphez (erre lehet feltenni a szűrőt) itt már külön pénz
lenne, a következőnél alapból drága, aztán jött még egy (kb. a 10.)
itt jó az ár de csak kpt fogad el.
Mutogatok a visa és mastercard terminálra, ő csak ingatja a fejét.
- Ezt a gépet sajnos nem lehet.
Végül elegem lett, de azért bementem még egy helyre és ott korrekt
volt a fickó. Semmivel nem vettem olcsóbban, mint otthon. Csak nekem ott volt rá szükségem.
A tükörreflexes gépek kicsit olcsóbbak talán, viszont az optikák jóval olcsóbbak.
Első estémen kiültem a közeli promenádra, ahonnan csodálatosan látszik a
Viktória öböl. Este 8-kor indul a hang és fényshow.
Az épületek alapból kivannak világítva, de ilyenkor mennek a lézerek,
cikáznak az épületeken a reklámképek és a fények. Szóval nem rossz
látvány. Második nap a belvárost ostromoltam. Nagyon kellemes szellős, rengeteg
a felhőkarcoló, sugárutak és parkok.
A parkok hatalmasak, ingyenesek tiszták, nincsenek benne csövesek,
vannak ingyenes múzeumok és TISZTA ingyenes WC-k mindenhol.
Az olyan madárpark, amiért nálunk egy vagyon lenne a beugró, itt csak
úgy van a közjavára. És mindenhol vannak eukonform játszóterek. Nem azok a kibetonozott szarok. Amikről a kertész suliban tanultuk a játszóterek építését. Már akkor
fogtam a fejemet.
Viszont mindennek ára van, nyilván rakás lóvé befolyik a vásárlásokból,
bármerre mész mindenhol plázák.
Nem 1 nem 10 százával!!! És tényleg ez túlzás nélkül.
Az utcákon rengeteg ember nyüzsög. A buszok angol stílusúak,
mindegyik emeletes. Én mindig fent ülök a kakasülőn. Az első
sorból élvezet nézni, ahogy cikázunk a házak és a többi emeletes buszok
között. A villamos szinten emeletes. Pont olyan, mint a busz csak ez sínen gurul.
Aztán a metróalagútban több száz méter hosszú aluljáró rendszerek fogadnak. Mintha a Blahánál szállnál le a metróról és a Kálvin térnél vagy az Astoriánál jönnél fel a felszínre.
Ezek precízen ki vannak táblázva, de azért bele lehet zavarodni. És persze az aluljárók is tömve vannak boltokkal és árukkal. Aztán vannak több száz méter hosszú felüljáró rendszerek, találtam olyat, amin 5 sugárút felett tudtam úgy átmenni, hogy nem
kellett lemennem. De a kedvencem a Soho negyed. Azt képzeld el, mintha a várba mennél fel a siklóval. Csak itt mozgólépcsős a történet, és sokkal hosszabb. Kb. 1km hosszú lehet, persze minden főbb utcánál lebírsz szállni.
A lépcső mellett kétoldalt kocsmák, bárok, masszázsszalonok és éttermek. Persze lefelé már gyalogosan kell lépcsőznöd. Aztán van itt régiségek utcája, zöldségesek,
gagyiárusok, stb.
Jártam több banképületben is, ezeknek a felső szintjeiről igen jó a kilátás a városra.
Semmi faxni csak felmész és bámulsz ki a fejedből.
Tegnap a hegyeket vettem sorra. Hong Kong szigetéről átmetróztam
Lantaura, innen megy fel az a látványos felvonó a nagy Buddha
szoborhoz, amiről, már szinte mindenki látott képeket. A jegy nagyon drága, ezért inkább buszoztam. A hegyek között cikáztunk végig, döccenőmentes utakon. Megállunk a parkolóban 1 falunyi gagyiárus és rengeteg ember. Tapossák egymást a népek, hogy a világ legnagyobb szabadtéri 40 x méteres Buddháját megnézhessék, a kilátás egész jó. Kicsit még elmentem az erdőbe hátha nem lesznek annyian, de ott is tömegeket kellett kerülgetni.
Innen lementem egy kellemes kis faluba. Itt is piac a turisták számára, szárított és sült tengeri herkentyűk, na meg különféle színű tojások és rengeteg belsőség. A falu szélén nagyon érdekes bádogviskók százával. Némelyik az Alpokban található menedékházakra hasonlít, csak itt ugye jó idő és ez praktikus nekik. Főként amikor a monszun kopog rajta. Viszont minden ház előtt picike kertek, cserepes virágok és tisztaság. Este felmentem a Victoria Peakre, vagy Csúcsra, ahogy ők hívják. Leszállok a buszról itt is két pláza, az egyik 3 szintes a tetején ingyenes kilátó teraszokkal a
városra. A másik 8 szintes, itt már persze ára van a kilátásnak. A hegy körül van egy 2,8km-es sétaút. Először kicsit zavart hogy ki van betonozva, de így legalább szembe tudott velem jönni a jaguáros, akinek ez a táv túl hosszú gyalog. Meg persze az idősek és a tolókocsisok is
tudják használni. Illetve aki futni jár ide.
Itt több kilátóterasz is van, innen készülnek azok a káprázatos fotók a
városról. Én is készítettem pár ilyet (legalábbis remélem). Nagyon jó
volt fent, csak néztem ki a fejemből, sötétedés után már csak a fotósok
maradtak, de ez cseppet sem volt zavaró. Ma elnéztem egy kikötőhöz.
Én Hong Kongot mindig olyannak képzeltem, mint a Jackie Chan filmekben:
autós üldözések a hegyek között (ez stimmel), hajóról hajóra ugrálás
a piacon (na ilyen nincs) és bárkák ezrei a felhőkarcolók lábánál. Szóval kimentem reggel Aberdeenbe. Kezdtem is a halpiacon. Hatalmas élményt adott, semmi szag, folyik mindenfelé a tiszta víz és nyomatjak az oxigént a halaknak. Hihetetlen választék. Amit kirakodnak a
hajókból teszik a tartályokba, majd a teherautókra. Elég sokféle herkentyűt láttam már életemben, de itt azért voltak meglepetések. Polipok, tintahalak, cápák, rengeteg féle homár és rák, olyan kagylók és csigák amiket eddig még sehol sem láttam. Séta a promenádon egy
helyi samponnal (kínai csónak), cirka 50 f-ért átkeltem a szemközti szigetre, itt csak felhőkarcolók és a lábuknál teniszpályák, parkok meg a kalózfilmekből ismert sampanok. Zseniális. Innen emeletes buszokkal végig a szerpentineken és leértem a helyi fehér kolónia
kedvelt lakhelyére Stanleybe. Angol típusú kocsmák, látványos tengerpart,
dús erdők, zöld hegyek, meg egy jó kis piac, ahol ruhából nincs hiány.
Napközben meg buszozgattam és ismerkedtem a várossal. Végül megnéztem egy kolostort, körülötte igazi zen kert. Rengeteg bonsai, fazonra nyírt fák, tavak, függőhíd, vízesés (mögötte étterem), hatalmas aranyhalakkal teli tavak és klassz kis múzeumok. Na meg a hangosbemondóból szóló lágy zene. Na a jóból is megárt a sok.
Mára ennyi legközelebb, majd Thaiföldről.
Feltéve, ha be tudok jutni, mert nincs vízumom és a határon, se adnak 30 naposat.
Na Pá
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése