2009. január 29., csütörtök

Macao, a kaszinók és történelmi épületek szigete

2009.01.29.
Sziasztok!
Többetektől kaptam már emailt, hogy miért nem adok életjelet, így hát akkor most kicsit pótolom. November végén , Peti kollegámmal kellett Thaiföldre repülnünk.
Nagy mákunk volt, leszállt a gépünk és a taxiból a pályán Bangkok felé haladva láttuk, hogy több km hosszú dugó alakult ki. A sofőrünk még röhögött is rajta. Mint másnap kiderült, akkor kezdődött az 1 hetes reptéri sztrájk.
Mi ebből a varosban semmit nem éreztünk, sőt több olyan taggal is
taliztunk, akik semmit nem tudtak erről. Sétálgattunk a barikádok között és rendőrökkel fotózkodtunk. Aztán másik barikádnál feltűnt egy utcányi hosszú árusokból álló sor.
Hát igen ők tudják, hogy ha sokan sztrájkolnak előbb-utóbb éhesek lesznek, esetleg ruhát is vehetnek kedvenc pártlógójukkal vagy bármi mást. Szóval a város teljesen nyugis volt.
Sajnos a csoport nem tudott kijutni, mert a Finnair napokig törölte a járatait. Mi azért kint maradtunk és körbe vittem Petit a túraútvonalon. Most pedig Január elején indultunk Palival Malajziába. 7 óra várakozás Cairóban, ezt azért mégsem kéne a reptéren végig ülni.
15 USD a vízum és te magad ragaszthatod be az útlevélbe. Pali ragasztott én pénzt váltottam.
Emlékeztem, hogy a buszállomás szemben van a reptérrel. Vettünk inni a közértben, aztán vártuk a buszt. Fillérekért be is vitt a központba, ott egy kis cukornádlé, séta a
putrik között, be a sikátorokba, majd éjszakai Nílus part.
A kávézó negyedben teáztunk és vízipipáztunk. Majd találtunk egy echte helyi kricsmit, talán 2 turista volt csak. Kértünk sört meg konyakot és kaptunk hozzá, paradicsomot
kecskesajttal, némi puffasztott babszerűséget és máris jobban csúszott az itóka.
Közben pedig hallgattuk a tévében a helyi énekes némber nyikorgását. Taxisok harcoltak értünk, amikor leállítottunk egyet. Megállapodtunk és már robogtunk is a reptér felé.
Az ülés inkább hasonlított egy fa priccsre, mint kanapéra és az ajtót is kézzel kellett tartani, de ebben ez a király.
Kuala Lumpurban bevágódtunk a szokásos kajáldáimba, de mivel Pali jobban szereti a húst, mint én ezért nehéz volt összehangolni, de végül is a patkányos mindkettőnk számára megfelelt. A csoportot is elvittük oda egyszer-kétszer valaki meg is kérdezte, miért
hívjuk patkányosnak, aztán hamar meglátta az egymást kergető hízott
állatkákat. Jártunk a Petronas tornyokat átkötő hídon, a parkban már nem engedték
a fürdést mondván elmúltam már 6 éves, bar tavaly ez még nem zavarta
őket. Madárpark is nagyon szenzációs volt, főként, az hogy a legtöbb madár
mellettünk totyog vagy a fejünk felett repked. Megnéztük a világon a
második legnagyobb Szentjánosbogár populációt, akik néha az órámon
vagy a kajakban landoltak és fotóztunk varánuszokat, volt néhány utas, akinek majmok ugráltak a nyakába. Kambodzsában tuk tukkal jártuk be Angkort és döbbenten néztem a
változást a Tonle Sapon. Egy csomó putrit lebontottak és új beton kikötő épült a Phnom Penhből érkező hajók számára. Étteremből is több van már a tavon, mint tavaly
volt. Angkor napkelte, naplemete, árus gyerekek sokasága.
Az egyiknél volt egy 1000 Ft-os és megkérte egyik utasunkat, hogy váltsa
be neki, ha tudja és cserébe elszámolt magyarul tízig.
A tavalyi éttermes 11 éves kislány idén is nagyon profin kiszolgált minket.
Laoszban meglepett a hüvős klíma.
Ilyen hideg, mint ami végig kísérte a túrát még nem volt.
Na jó, épp most hallom, hogy esik a hó a Dunántúlon és jeges szél fúj.
Ahhoz képest az a húszon pár fok tényleg jó, de hát nem ezt szoktuk meg.
Don Khone szigetén vissza csöppentünk az időben vagy 50 évet.
Na itt szerencsére semmi nem változott jó az idő, kedvesek az emberek
ugyanúgy rohangálnak a bivalyok az úttesten, mint nálunk a macskák.
Láttunk temetést is.
A falu apraja-nagyja kikísérte az elhunytat a rizsföldje végibe és ott
állították fel a tornyot, közösen fotózkodtak az elhunyt rokonaival. Majd elmentek az erdőbe és hoztak fát meg pálmaleveleket. Aztán begyújtották a máglyát. Megnéztük a föld 4. legbővizűbb vízesését is és mivel bőven folyt belőle ezért nem is tudtunk lemászni bambuszlétrás részen, de azért így sem volt rossz. Éjszakai alvós busz hánykolódását egy kolostor gyógyszaunájában pihentük ki, aztán jó kis akupresszúrás masszázs, majd jöhet a sült hal a Mekong parton.
Vang Viengben traktorbelsővel be a barlangba, a vize igen hideg volt ezért előtte egy kis bátorítót ittunk. Kis kajakozás majd ebéd Mr Lao Laonál, megismert és mar töltötte is a lao laot (helyi rizspálinka) Az ember mindenkivel ivott és nem rúgott be. Tavaly neki 2 priccse volt, amin el tudtunk feküdni idén vagy tíz és fedettek, tavaly csak egy híd jött ide át most 3.
Az ugróhelyek most is megvannak, sőt beton csúszda is épült. 6 éve itt semmi nem volt a folyón kívül. Luang Prabangba az esti piac óriásira nőtt mivel összevonták a kis
utcákból, turisták még mindig nincsenek ezrével. A Barlang templomnál most is ott vannak a kis gyerkőcök, akik 1 dolcsiért árulják a madarakat, amit szabadon engedhetsz, hogy aztán pár perccel később befogják. A smaragd vízesést még mindig hatalmas élmény körbesétálni és a lefelé zúduló vízesésben fürdeni. Thaiföldön pedig ismét ugyanakkora a pörgés, mint a sztrájk előtt volt. Itt a hajnal templomban találkoztam 1 párral, akik törökben voltak utasaim még a Bella Toursnél és mint kiderült többször szoktak emlegetni. Bangkokból hajnali kelés 3:50 helyett 4:50 mivel Krisztiékkel sokáig buliztunk éjszaka. Gyorsan be a taxiba és szerencsére elértem a 7.-kor induló gépem.
9.-re már Macaoban landoltam (ez jó beruházás volt 5000 FT illetékkel)
Macai csodálatos: múlt és jövő találkozása, szépen gondozott parkok, több száz éves portugál templomok, erödők, kitűnően felújított kormányzói épületek, múzeumok.
Mindenfelé Gellérthegy magasságú dombok erőddel, futópályákkal,
sportolási lehetőséggel, tai chi helyekkel. Na és persze akad 1 rakás kaszinó is.
Mint tudjuk mára már nem Las Vegas, hanem Macao a kaszinók fővárosa.
1. nap az óvárost néztem meg és minden méteren csodálkoztam, tudtak valamit
ezek a portugálok, na meg a helyiek pénzéből szépen rendben lehet
tartani. A reptérről egy feka sráccal mentem a szállás felé ő már járt itt,
így ismerte a dörgést.
Szállásom kissé puritán 6 ágyas dormitorium, ami fejenként többe
kerül, mint Indonéziában egy teraszos medencés bungaló. Második
éjszakát nem foglaltam le, ezért a V.I.P. ágyat kaptam. Ez egy kemping ágy,
amit csak éjfélkor nyitnak ki a recepción. Rajtam kívül még 3 másik
srác is így járt és egy 3X4 méteres bútorozott területen kellett
kisakkozni ki merre aludjon. Tegnap megnéztem az újabb részeket és van a kikötő mellett egy
érdekes bevásárló és szórakoztató központ.
A világ különböző részeiből választottak ki épületeket és ezeket itt
felépítettek és bennük kaszinó vagy, ékszerbolt esetleg étterem
található. Itt van a tibeti Potala Palota, Akropolisz, Colosseum, Hansa Házak,
San Lorenso vulkán, stb. És már készül a második ütem, ahol na mi lesz
ott? Az Andrássy úti operaház is, már ki van plakátozva. Benéztem az itteni fényűző kaszinóba, ami tömve volt. Utána megnéztem, hol mulat a helyi fiatalság.
Ugye Bruneiből már írtam játéktéri körképet itt is érdekes volt.
Van itt bringa szimulátor: ülsz a mountain bikeon és közben ugratsz
egyensúlyozol,stb. Hasonló a gördeszkás is, de akad meg jetskis, ahol mintha igazi jetskin állnál kell haladni.
Aztán a csúcs a forma 1. Igazi Forma 1es versenyautót utánzó járműbe ülsz be.
És versenyzel a pároddal vagy csak a géppel.
Ha bármi gond van, akkor az operátor srác, aki előtt 3 TV van, megy és segít.
Ja mellesleg boldog újévet. Ugye itt most volt a kínai újév és ha valaki azt gondolja, hogy nálunk vásárlási láz van karácsonykor, akkor az jöjjön ide körbenézni.
Ezek itt mindent megvesznek és megesznek. Tegnap, tegnap előtt az összes
jó étterem előtt kígyózó sorokban várták az emberek, hogy majd
egyszer csak bejutnak. A taxi dettó ugyanez és persze az ingyenes buszok is.
Este elbuszoztam a Macaoval szemközt található Taipa szigetre is,
nagyon klassz kis hely itt is rengeteg a műemléképület. Ezen kívül itt van
a világ legnagyobb kaszinója is, ami négyszer akkora, mint a Las Vegasi
vetélytárs. Ez a Venetian (Velence) nevű hotelben kapott helyett.
Elég durva szerintem min 100X 100 méteres a terem, ahol legalább 1000
különféle játékasztal van és mindegyiknél ültek. Meg ugye a nem kevés
mennyiségű póker és más automata.
1 szinttel feljebb van a pláza ez se gyenge. Először, amikor megláttam
kissé meglepődtem. Megérkeztem Velencébe?
Fent vagyok az elsőn előttem a Canal Grande gondolákkal, amiben
turisták ülnek és Velence épületei a boltok, még Szent Márk térjük is
van. Artistákkal, gólyalábasokkal, éttermek és mindez több száz méter
hosszú. Jó ez nem érheti utol a Brunei Empire Hotelt de azért nem egy utolsó
a látvány, ja és festett napocskás égbolt.
Ma reggel felpattantam a gyors kompra és egy óra múlva Hong Kongban
találtam magam. Én nem a szigeten, hanem a vele szemközti részen lakom.
Nem egyszerű a hely, 16 szinten csak olcsó (itteni szinten) tömegszállások, mosodák és internet. 2 lift van az egyik a páratlan a másik a páros szintre visz és lent a portán látod a kamerán hányan zsúfolódnak bent és épp hol tart.
Ez a városrész ad otthont a legtöbb bevásárló központnak és a piacok
tömkelegének. Áruk hihetetlen választéka. Több méteres TV-k beépítve a házakba és
persze ontják a reklámot. Ma megnéztem egy flamingókkal teli parkot, madárpiacot, aranyhal piacot. Ez jópofa itt egy egész utcában minden bolt előtt zacskóban vannak kitéve a különböző méretű halacskák. A boltokban pedig látványosnál látványosabb akváriumok. Aztán jött a nők piaca (csak ruhák és műhaj, meg némi csecsebecse) ezzel párhuzamosan van egy utca ahol rengeteg a műszaki dolog és a sportruházat. Meg itt nem vásárolgattam, mert emberek ezrei tülekedtek be minden boltba és ehhez sok hangulatom nem volt.
Viszont tegnap Macaón vettem Columbia hosszú ujjú pólót 1300 Ft-ért (nem gagyi).
Eddig még nem ütött nagyot Hong Kong, de majd most este innen a
kikötőből megnézem az esti fényjátékot. Ahol 20 épületet világítanak meg vmi trükkös módon. Holnap belváros és villamosozás, aztán meg meglátom.
Na Üdv Mindenkinek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése