Phang Nha

Ko Lanta – Khao Sok – Phang Nha

Szevasztok!

Immáron a szárazföldről jelenkezem. Most éppen Phang Nha-ban vagyunk, de holnap tűzünk Ko Samuira karácsonyozni. Nem írtam még, magáról Thaiföldről.

Mintha nem is Ázsiában járna az ember. Ragyogóak az utak, minden patyolat tiszta és persze a mosolygós emberkék. Mindenki jóformán 3 évesnél újabb pick up-okkal mászkál, amik nálunk 7-8 millióba kerülnek, és a robogók is zsír újak.

A legtöbb étterembe csak cipő nélkül lehet beülni, és az emberek még véletlenül se dobnak el szemetet, nem úgy, mint nálunk! Indiában az embereknek nincs igénye a tisztaságra és a parkokra, ott mindenki az utcán és a porban döglik. Itt minden település tiszta, rengeteg a zöld, és ott pihengetnek az emberek az árnyékban. Szinte mindenkinek van otthon orchideája, amit kókuszdióba tesznek bele (cserép helyett). Én 6-án jöttem ide, előző nap volt a király 79 éves.

Szinte mindenki kezén van egy karkötő, amin az a szöveg, hogy soká éljen a király. Ja és ezt 1000 Ft-ért veszik.

Otthon kevés ember mondhatná ezt el magáról, hogy így szereti a népe. Mellesleg tényleg sokat tesz a fickó a népért. Utoljára 3 éve jártam itt, de azóta is csak egyre jobban fejlődik az ország. Szóval minden okuk megvan a vidámságra, és ehhez párosul még a remek idő. Úgy hallom otthon 2 fok van. Itt továbbra is tombol a kánikula.

Szóval ott hagytam abba a múltkor, hogy körbejártuk a szigetet. Másnap kifizettük előre a szállásunkat a házigazdának, és ő nem tudott visszaadni 250 Ft-ot. Poénból megkérdeztem, hogy nem adja-e bérbe ennyiért az öreg motorját, és odaadta. 28 éves robogó, kicsit kiégettem a kipufogóját, és 2 személlyel vitte a 80-at. Bár kevés helyen tudtunk ennyivel menni a domborzat és a kanyarok miatt, de király volt. Megnéztünk meg pár olyan helyet, ahol nem jártunk. Többek közt egy tengeri cigány falut, ahol cigányokat nem láttunk, viszont volt szálláshely és ajándékbolt. Hát igen a business mindenek felett. Itt is jellemző, mint sok más ázsiai országban, hogy a nép egyik fele rengeteget (éjjel-nappal) dolgozik, míg a másik fele pedig semmit nem csinál. Aztán jártunk egy régi halászfaluban, ahol mára szinte mindenki a turistákból él, de jól néznek ki a régi fakunyhóik, amik csak kívülről szegényesek. Belül fasza járólap, hifi, stb.

Innen stoppal mentünk Surat Thaniba, mellesleg kényelmesebb és gyorsabb, mint a busz.

5 percen belül felvesznek. 3 óra alatt tettünk meg 100 km-t két kompolással és ebéddel egybekötve. Suratban már lekéstük az utolsó helyi buszt, ami a Khao Sok Nemzeti Parkba megy. De a turistás minibuszt megtaláltuk, és ezzel vittek minket. Úgy gondoltuk, hogy a sok tengerpart és sziget után az esőerdő jó program. A park melletti falu hangulatos, de már ott láttam, hogy nem ez a mi helyünk. Mindenhol masszázs, parabolaantennák és motorbérlés. Szóval egyértelmű, hogy a közelben nincs állatvilág. A park belepőt is felemelték 400 bathra (2000 Ft). Mielőtt fizettünk volna, megnéztük az információs központot és a képeket. Néhány kis vízesés és pár barlang. Biztos szuper, de ismerek pár hasonló helyet, ami ingyenes. Ez is egyfajta tipikus turistacsapda. A tó és a környékén lévő mészkősziklákhoz a tájért pedig több mint 1000 bathot (6000 Ft) kértek. Lucasnak javasoltam, hogy menjünk Phang Nhaba. Itt már jártam 3 éve Oszival, és akkor is nagyon tetszett. Ő egyből ráállt. Pár stop és két óra múlva Phang Nhaban találtuk magunkat, egy nagyon tiszta és olcsó szálláshelyen. 200 bath (1000 Ft) a szállás ára, ami itt most normálisnak számit. Az árak kicsit felmentek 3 év alatt, de a szigeten minden a duplája a szárazföldinek. A várost a legtöbb turista környék miatt keresi fel, mindenhol barlangok és 300 m magas mészkősziklák. Na meg innen indulnak a hajók, amik körbe járják a környékbeli kis szigeteket. Egyenesen a kikötőbe mentünk, és lezsíroztunk egy négy órás kört. Megálltunk a James Bond szigetnél (itt forgatták Az arany pisztolyos férfi című epizódot), talán ez a leghíresebb thaiföldi szikla. Turisták százai keresik fel. Utána áthajókáztunk egy kisebb barlangon, majd megálltunk egy muszlin halászfaluban. A mecset mellett épp fociztak a srácok. Lucas egyből be is állt közéjük és mezítláb kergette velük a bőrt. Majd naplementekor irány vissza. Ja a múltkor Ko Lantán is befizettünk szigetnéző búvárkirándulásra és induláskor 1 órát vártunk. Sehol az autó. Felhívtuk a céget, kiderült, hogy nincs elég emberük, pedig náluk volt a legolcsóbb a túra, de szó nélkül visszaadta a tag a lét.

Ma pedig motort béreltünk és elindultunk felfedezni a környéket. Először egy általam ismert őserdei parkba (Sa Nang Manora) mentünk, szerintem ugyanazt tudja mint a Khao Sok Nemzeti Park, de ide nincs belepő. Fürdés a vízesésben, barlangok, és 2 km séta a vadonban a tanösvényen. Innen 20 km-t mociztunk egy vízeséshez, ami nem túl nagy, de itt is tudtunk fürdeni és a táj útközben varázslatos volt. Majd felkerestünk egy barlang templomot, ahol a fiatal szerzetes nagyon finom ebéddel kínált minket. Aztán egy városi park, ahol betonjárda van az egyik barlangban, a másikon pedig keresztül lehet hajtani motorral. Újabb vízesés majd egy 15 méter hosszú fekvő Buddha és rengeteg éhenkórász majom, akiket tenyérből lehet etetni banánnal. Utána egy kis mangrove mocsaras séta (járdán), majd egy utolsó barlang, ahol láttuk a mennyországot és a poklot. A pokol egy horror park, ami tele van obszcén szobrokkal, ahol különféle megkínzott és kibelezett emberek bábui vannak kiállítva. A mennyország pedig egy óriási barlangi terem, amiben patak is csordogál, és hidakon lehet közlekedni a különféle cseppkövek között. A motor benzinnel együtt fejenként megállt 120 bathban (600 Ft). Ez egy fiatal Honda, ami vitte a 90-et, és 110 km-en kb. 2,5 litert evett.

Szóval így telnek errefelé a napok.

Mindenkinek kellemes karácsonyt, ha addig nem írnék.