2003. október 26., vasárnap

8 hónap Délkelet-Ázsiában autóstoppal 17. (utolsó rész)


Na csőváz!
Ezt már szeretem, több mint 10 új üzenet, alig győztem olvasni őket. Nem tudom, mit írhatnék, semmi különös nem történt mostanában, de azért nem  unatkoztam.
Kuta – Ubud – Tirta Empul – Batur vulkán – Lombok: Sade – Rinjani vulkán – Gili Trawangan – Bali - Jakarta


A kutai csövezés után a hegyek felé vettem az irányt, kirándultam Ubud környéki rizsteraszokon,



láttam temetést,



templomi ünnepséget,



és megfürödtem az örök élet forrásában,



majd megérkeztem Penelokanba, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Batur vulkánra és a benne lévő tóra.



Amint sétáltam lefelé a kráterbe, iskolából hazafelé tartó motoros kissrác állt meg mellettem, és felajánlotta, hogy levisz. Pár perccel később, már náluk ebédeltem. Az anyukája angol tanárnő és felajánlotta a házukat éjszakára, amit örömmel el is fogadtam. Másnap séta a tóparton



És a Batur vulkán megmászását terveztem, 



persze ide is hajnalba kell menni és elvileg csak vezetővel mászható. Kinéztem a legrövidebb utat és a közelben aludtam, eljött a hajnali 5 gyerünk fel. Útközben már néhányan próbáltak volna vezetőnek szegődni, de nem tartottam igényt rájuk, a helyiek megmutatták a helyes irányt és hajrá. Jó 2 órás kemény menet, de megérte.



A csúcson van egy kis bódé, ahol árulnak, kávét, teát, na ez a nem semmi ezek a szerencsétlenek minden nap hajnalban kelnek és felgyalogolnak a turisták előtt.



A következő állomás a Bratan tó



 és partján lévő templom, ami mellesleg az 50 000 rúpiáson is díszeleg.



 Aztán irány a tengerpart,



Majd kompolás Lombokra.



Az első lomboki élményem nem volt épp a légvendégváróbb, mivel az a töketlen kamionsofőr egy világvégi kis muszlin faluban dobott ki, ahol az emberek még soha nem láttak turistát. Helyi szokás szerint kommunikáció nulla csak :Hé tourist, nézd ott egy tourist, stb..

Hát igen írtam, hogy Balin a strandok gagyik. Az amiket te otthon poszteren látsz az itt Lombokon megelevenedik. Napfény, fehér homok, korallzátony, pálmafák és a háttérben magas hegyek.



Strandolás után jöjjön ismét vulkánozni támadt kedvem és ugye itt van a közelben Rinjani.



Felmásztam a vulkán kráteréhez, hát igen ez nem semmi. Felrohansz 2600 méterre, alattad 600 méterre ott figyel a türkizkék tó, közepén egy polip formájú szigettel (Gunung Baru), amin egy kisebb nyitott kráterű tűzhányó utolsó aktivitása 1994ben. (a vulkán 2010. májusában ismét aktív volt és folyt a láva)



A naplemente nem volt a legszebb, éjjelre rohadt hideg lett, el is rohantam rőzséért, hogy ne fagyjak meg a nyári hálózsákomban, mai pechemre csak füstölt, de azt nagyon.
Azért valahogy kihúztam, a reggel az nem volt rossz, balról a Rinjani vulkán mellől kelt fel a nap jobbról a hold, szóval állat.
Többen is javasolták még otthon a Gili szigeteket, úgy voltam vele, hogy pénz és időfüggő.
Nem bántam meg, a parttól félórányi hajókázás, a jegy oda-vissza 1 dollár (most már kb. 2 dollár 2011. március).




Állati sztorikról már írtam, most jöjjön még egy.
A sziget hangulata igen érdekes, Egyiptomban teve legelt a datolyapálma alatt a parton, itt konflisok járnak a kókuszpálmák között.



A sziget igazi hátizsákos, lazulgatós hely és a víz alatt is akad némi korall. Talán az általam eddig látott legtisztább víz, ahol a térkép 15 méteres árkot jelöl, ott még napsütésben tökéletesen látni az aljzatot.



A korallok nagy része elpusztult, de azért még van néhány gyönyörű példány. Az egyikre tapadva egy polip nézett velem farkasszemet, miután elmeséltem a helyieknek hülyének tartottak, amiért nem hoztam fel, ők a fejénél fogva viszik ki a partra.
Láttál már türkizkék tengeri csillagot?
Itt van jó néhány.
Hallottam, hogy itt rengeteg a teknős él, de miután jó pár órát sznorkelleztem és nem láttam egyet se, kezdtem feladni. Egy helyen bementem a mély részre tesztelni a látótávot, amikor mozgást láttám a mélyben. Egy zöld teknős úszott, szép lassan a zátony szélén, 6-7 méter mélyen a sekélyebb rész felé.



Hamarosan feltűnt még egy, ő épp a felszín felé tartott levegőt venni. Követtem. Először elhúzott, de aztán 2 méterre megtudtam közelíteni, mielőtt lemerült volna a mélybe. Később találkoztam egy svéd csapattal és velük ugyanezen a részen merülgettünk, amikor ismét feltűnt egy teknőc. 80-100 cm, de lehet, hogy nagyobb.

Másnap elbúcsúztam a szigettől 



és Sadet céloztam meg, ami állítólag sasak törzsi falu.
Hát elég gáz: bejáratnál adományt kérnek, közlöm velük, hogy először körülnézek és ha tetszik adok, de általában ezek mind nagyon mesterkélt helyek.
A házak tényleg jók, úgy néznek ki, mint fél kupac szalma, de van hangulatuk.



Hirtelen az egyik házból bömbölő zenére figyeltem fel. Benézek legújabb HIFI, kicsivel arrébb színes TV és a csúcs a mecset melletti, 3 méter átmérőjű parabola antenna.



Nesze neked törzsifalu, na hát, ez már sok nekem inkább tovább állok.

Balin szintén hasonló a Bali Aga törzsifalu, senki nem dolgozik, néha készítenek egy-két kézműves cuccot és az adományokból éldegél az egész falu.
Bali északi részére visszatérve találtam néhány klassz sznorkelező helyet, az egyiknél egy kis japán hajóroncsot nőttek be a színes növények és korallok. 



Aztán jött, Bali leghíresebb búvárhelye a Liberty nevű elsüllyedt amerikai cirkáló. 3 méter mélyen van a felső
része es mindenhol rengeteg a hal. Óriási tonhalrajok között úszkálgatva nézegettem a roncsot, a helyiek persze itt is próbálkoztak.
 - Vezető? – kiáltásokkal.
Mivel a roncs 30 méterre van a parttól, így hát nekem se esett nehezemre megtalálni.
Ja, a kompom éjjel jött vissza Balira, elfeküdtem a kényelmes padon és próbáltam szundikálni. Arra ébredek, hogy a fejem mintha egy hamutartóban lenne, felnézek, két
fegyveres katona pöfékel a szomszéd padon, a fejemtől 2 centire. Mellesleg az egész szint fegyveres katonákkal volt teli. Visszaalszok borzalmas sajtszag, a két katona a padon alszik, bakancs levéve zokni kitéve, a fejemtől a lábuk 10 centire. Király és még nincs vége.
A következő ébredésnél tipikus, pofátlan muszlin, nem zavarja, hogy valaki elfoglalta a padot teljes hosszában, leül a derekamhoz és nekem támaszkodik.
Tudnék még írni, de időm fogytán.
Az elmúlt két napot kamionokban tettem meg, de végül megérkeztem Jakartába és hamarosan indul a gépem haza.
Na Ahoj!





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése