2003. május 21., szerda

8 hónap Délkelet-Ázsiában autóstoppal 7.


Laosz a megváltó!
Laosz egy merőben más ország, mint Vietnám, itt mindenki mosolyog és kedves.
A legnagyobb vietnámi problémánk az evés volt, sehol nem tudtunk normálisan kajálni, Laoszban a városok is csak falvak és 50 m gyaloglás után mindenhol találtunk kifőzdéket, ahol igen jókat ettünk.
Útvonal: Tha Kaek - Savannakhet – Champasak - Khong sziget - Bolaven plató – Vientiene - Vang Vieng - Luang Prabang

Az ország területe majdnem akkora, mint Vietnam ott a lakosság 80 millió, itt Laoszban csak 5. Nyugi van csend és béke és senki nem akar átverni!
Én annyi motorost, mint amennyi Vietnámban van, még sehol nem láttam (családonként minimum 1), a városokban a lámpáknál, százával, tízes húszas sorokban állnak, mindenki rohan és ideges, na ezt Laoszban elfelejtheted.



Itt teljesen nyugodtak az emberek, senki sem siet, mindenki döglik és senki nem dolgozik. Amit eddig láttam az országból az gyönyörű, olyan az egész, mint egy nagy falu.
A főváros lakossága 170 ezer, most ahol vagyunk Savannakhet, délen ez a legnagyobb város 100 ezres, a belváros teli van régi francia épületekkel.
Egy laoszi utazás, akár egy időutazással is felér, mindenki faházakban lakik és a hangulatát tekintve a 4 országból, eddig nekem ez jön be a legjobban.





A stoppolás irtó egyszerű, tegnap barlangokat mentünk nézni, egy pofa a családjával vett fel. Kisteherautó platón utazás meg ilyenek.
Megbeszéltük vele hová tartunk, tett egy kis kitérőt a kedvünkért, ők is bejöttek a barlangba, kényelmesen körbenéztünk, majd megkérdeztük, merre van a többi, amit kerestünk. Mindegyik visszafelé, de azt mondta menjünk vele, elvisz egy másikhoz, amiről a könyv se írt.
Gyönyörű helyeken autóztunk végig, mindenfelé látványos mészkősziklák és kúpkarsztok, beértünk az erdőbe és megláttuk a barlangot, az ürge bejött velünk (egyébként oroszul tudtunk vele kommunikálni) és körbe vezetett. A bejárat 20 méter magas, és egy akkora termet
képzeljetek el, amiben néhány helikopter kényelmesen megfordulna.
A terem szélénél patak csörgedezett, ami mentén még 2 km hosszú a barlang. Miután kiértünk a felesége rizst, húst, káposztás ételt és zöldségeket tálalt nekünk. A káposztás kaja nagyon fincsi volt, ízre tisztára, mint a székely káposzta. Innen tovább autóztunk, kitettük a generátort, felpakoltunk egy köteg félkész ülőgarnitúrát és elvitt még vagy 30 km-t. A házukban volt csirke keltető, itt most életemben először láttam csirkéket kibújni a tojásból.
Felkerestük Champasak romjait itt, Angkori időkből származnak, de sajnos elégé rozoga állapotban vannak a templomok, viszont rajtunk kívül nem volt itt senki, innen lehajóztunk a Mekongon a 4000 szigethez (Si Phan Don) és megnéztük a világ negyedik legbővízűbb vízesését, a Mekong Gyöngyét.









Laosz mini fővárosába, Vientienebe természetesen stoppal utaztunk, teherautó teteje, kényelmes szunyókálás.




 Megnéztük a kötelező látnivalókat, csöveztünk a Mekong parti határzónában és feltűztünk Vang Viengbe lazulgatni.
Kajakozás,




uszás, tubbing,




barlangászat,





túrázás,


motorozás.



Nagyon király hely, ez a Laosz, holnap lesz két hete, hogy itt vagyunk és nagyon élvezzük. Viszont lejár a vízumunk, de már beadtuk hosszabbításra. Egyszerűen két hét alatt, nem ért itt semmi negatív élmény. Még egy utolsó sztori Vietnámról:
Meglátogattuk Hanoiban magát az istent: Ho Chi Minh Apót.




A mauzóleumba csak hosszúnadrágban és szigorú óvintézkedések mellett lehet bejutni. Reptér szintű biztonsági rendszerek, kettes sorban, vezetővel való közlekedés.
Majd a szocreál típusú épületben feltűnt a nagy ő, akiről utcákat, hidakat, utakat és várost is elneveztek a kommunizmus atyja Ho Apó, aki mellesleg kínai volt és nem vityi.
Nehezen bírtam ki nevetés nélkül, egyrészt a látvány, másrészt az itt élők arca, akik
teljesen átszellemülten figyelték a mester földi maradványait. Egy bizarr megvilágításban fekvő test, akinek az arca minden valószínűséggel viasz.
Majd séta a kertben és apó házának megtekintése.
Ez kötelező program évente minden vityinek és még pénzt se kérnek érte, ami meglepő ebben a szutyok országban.
Szerencsére itt minden szép és jó.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése